Kivonat
Előkészületek
Az ösvényről először Fannitól hallottam, és a GR20 témája jó párszor felmerült a beszélgetéseinkben. Távoli tervnek nagyon jól hangzott, de a túrák nehézsége, és az, hogy csak sátorral lehet teljesíteni, hamar lehúzta a bakancslistánkról. Aztán jött 2023 eleje és a felfedezés egy random internetes keresés formájában, miszerint az útvonalra menedékházak sorát telepítették, így nem kell aggódni a sátorcipelés miatt, a túra enélkül is teljesíthető. Ekkor kezdtünk komolyan elgondolkodni azon, hogy csak meg kellene próbálni.
Mi az a GR 20?
A GR20 Európa legnehezebbnek tartott hosszú trekking ösvénye, északnyugatról délkeleti irányban szeli keresztül Korzika szigetét Calenzanától Concáig. A teljes útvonal 180 km hosszú, összesen 12.000 m szinttel. Az útvonal 16 szakaszra van felosztva, a még több kihívást keresőknek alternatív útvonalvariánsokkal. A szakaszokon az igazi nehézséget a sok szint (egymást követő napokon 1000+ méter sorozatterhelés) és a tereptulajdonságok (sziklás, kitett, sokszor láncokkal biztosított) jelentik. Sziklamászásra ugyan nincs szükség, de a stabil lépésbiztonság elengedhetetlen, ráadásul néhol szükséges az úgynevezett scrambling.
A következő problémát az ösvény hossza jelentette. A 16 szakasz, ami nettó 16 napot igényelt, amihez még hozzájött az utazás, a szükséges pihenőnapok beiktatása, na meg ha már egy mediterrán szigetre utazunk, akkor nem ártana fürdőzni is egyet. Ehhez minimum három hét szabadságra lett volna szükség, és akkor még mindig maradt a kérdés, hogy bírni fogjuk-e (valószínűleg), és a még nagyobb kérdés, hogy emellett ki tudjuk-e élvezni (ez már véleményes).
Maradt a hosszas tanakodás, hogy hogyan oldjuk fel ezeket a dilemmákat. A három hét szabadságot cipőskanállal meg tudtuk volna oldani, de az útikönyv több helyen is leírta, hogy fizikailag megterhelő, komolyabb felkészülést igénylő túráról van szó. Annak pedig sok értelme nem volt, hogy az út közepén jöjjünk rá, hogy ez mégsem nekünk való.
A megoldás végül az lett, hogy megegyeztünk, az ösvény déli, könnyebb szakaszát fogjuk megcsinálni, Vizzavona településtől Concáig. Így elég lesz egy kéthetes szabadság is, a túrát hét nap alatt végig tudjuk járni, utána pedig lesz időnk fürdőzni és megnézni Korzika nevezetességeit is. Ha a könnyebb szakasz is csak nyögvenyelősen megy, akkor pedig elfogadhatjuk, hogy ez nekünk nem pálya. Ha pedig simán letoljuk, akkor a következő évben visszajövünk az északi szakaszra.
Szükséges felszerelés
A túrához semmilyen speciális felszerelésre nincs szükség, de érdemes alaposan megfontolni, hogy az ember mit visz magával, mert azt a súlyt végig cipelnie kell.
- Jól bejáratott magasszárú bakancs
- Esőkabát
- Esőnadrág (opcionális)
- Baseball sapka
- Csősál
- Könnyű futókesztyű
- Napszemüveg
- Váltás cipő (opcionális)
- Túranadrág
- Aláöltözet (opcionális)
- Túrazokni
- Túrabot
- Fejlámpa
- Kulacs, ivózsák (legalább 2 liter folyadék tárolására)
- Kés, bicska
- 40 literes hátizsák
- Madzag, vagy paracord
- Elsősegély csomag (ragtapasz, kötszer, fertőtlenítő szer, fásli)
- Hálózsák (8 – 10 °C-os komfortfokozatú, de fázósabbaknak 0 – 5 °C-os)
- Bögre
- Kanálgép
- Öngyújtó
- Nedves törlőkendő
- Tisztasági felszerelés
- Mosószappan (opcionális)
- Űrhajóskaja (liofilizált gyorsétel, amihez csak forró vizet kell adni)
- Energiaszeletek
- Energiazselék
- Magkeverék
- Tartós kenyér
- Tartós felvágott
- Sajt
Ha már megvolt a terv, jöhetett a kivitelezés. Sajnos nincs közvetlen repülőjárat Budapestről a szigetre, ezért egy átszállással mindenképpen kalkulálnunk kellett. Az online repjegyfoglaló oldalak nagy segítségünkre voltak, bár innen jött olyan extrém megoldás is, hogy Stockholm legyen az átszállási pont. A kombinatorikai feladatot még megbonyolítottuk magunknak azzal is, hogy figyelembe vettük, hogy Olaszországból (Livornóból) komppal is át lehetett volna jutni, így akár autóval is utazhattunk volna. Végül maradtunk a repülésnél, odaúton Genfben, visszaúton Barcelonában szálltunk át, ami plusz pont, mert így az otthonról messze földre szakadt húgomat is meglátogathattam.
Így, hogy a járatok megvoltak, jöhetett a szállásfoglalás. Szerencsére a legtöbb menedékház a PNR Corsica oldalon lefoglalható, de amik itt nincsenek felsorolva, azokat e-mailen könnyen el lehetett érni, bár az angol levélre általában francia választ kaptunk. A legtöbb helyen felár ellenében vacsorát vagy félpanziót is biztosítottak. Egyetlen kakukktojás akadt csak, a Refuge d’Asinau, ami egy 2016-os tűzvészben leégett, és azóta nem építették újjá, így itt csak telepített sátrat tudtunk bérelni. Nem baj, majd csak kihúzzuk valahogy.
Szállások a GR 20-on
A GR 20-t úgy alakították ki, hogy mind a 16 szakaszhoz biztosítanak valamilyen szálláslehetőséget. A legtöbb helyen három opció érhető el a túrázóknak:
1. Szállás a menedékházban
2. Szállás előre telepített sátorban
3. Szállás saját sátorban, sátorhely bérléssel
A legolcsóbb opció a sátorhely, ez általában 2 EUR, az előre telepített sátor 31 EUR, míg a menedékházas szállás 17 EUR/fő. A legtöbb helyen a szállás mellé félpanziós ellátást is biztosítanak, ezt a foglaláskor kell rögzíteni. Ennek a felára 30 – 50 EUR között van. A legtöbb szálláshely a PNR Corsica oldalon elérhető, de néhány szállásnak saját oldala van, mint a San Petru di Verdének, a Gite u Fugonénak, vagy az Alzarellának. Calenzanában és Concában pedig számos lehetőség várja a túrakezdőket és -befejezőket, de ugyanez igaz Vizzavonára is, ami az útvonal közepén helyezkedik el, és sokan itt szállnak be, vagy éppen ki.
A szálláshelyek minősége változó, főleg ami a mosdókat és a zuhanyzókat illeti, de tisztavízvételi és főzési lehetőség mindenhol van, a legtöbbször telepített palackos gázfőzőn. Néhány menedékház kisebb üzleteket is fenntart a túrázók kiszolgálására, mint például az Alzarella, Prati, vagy Uscioulu, de a legtöbb helyen lehet alapvető édességeket, kávét és sört kapni.
A repjegy, szállás már megvolt, maradt még a túrafelszerelés vásárlása. A korábbi utazásaink miatt már nem sok mindent kellet beszerezni, de Fanni újított egy nyári túranadrágot, én pedig egy baseball sapkát a nap ellen. Amit még mindenképpen szerezni kellett, az a kaja volt. Mivel nem kértünk minden estére félpanziós ellátást (kényelmesebb lett volna, de drágább), ezért vettünk a Decathlonból és a Mountexből származó űrhajós kaját, és minden egyebet, ami a túrákon hasznos tápláléknak minősül (energiaszeletek, gyümölcspürék, magvak, aszalványok stb.).
A terv a következő volt:
08.25-én elutazunk Ferihegyről és egy genfi reptéren eltöltött éjszaka után 26-án délelőtt érkezünk Ajaccióba. Itt lesz egy kis időnk sétálni, kajálni, megnézni a várost, aztán felülni a 14:45-ös vonatra, ami elvisz minket Vizzavonába. Másnap innen indulhat a túra, ami hat teljes napon át fog tartani, amíg beérünk Concába. Innen elbuszozunk Porto Vecchioba, ahol eltöltünk egy estét, majd másnap bérelünk egy autót, amivel leutazunk a tengerhez, Viagenti mellé, a Kévano kempingbe, ahol négy teljes napon át tudunk fürdőzni és ejtőzni, majd átautózunk a sziget másik felébe, Bastia alá a Sandaya kempingbe, ahol még három éjszaka vár ránk, aztán irány haza, a barcelonai kitérővel. Mesteri terv volt, bár egy kicsit komplikált.
Immár mindennel készen voltunk, már csak az indulás napját kellett tűkön ülve várnunk.